Nagy viszkozitású anyagok ipari keverőinek útmutatója

A nagy viszkozitású keverés kihívásai

Nagy viszkozitású anyagok keverésekor nem elég csak a viszkozitási számot nézni. Ez azért van, mert az anyag a keverési folyamat során besűrűsödhet vagy hígulhat. Például por hozzáadása után hirtelen besűrűsödhet, vagy hosszabb keverés után hígulhat. Ezért a berendezések kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy az anyag hogyan változik a teljes adag során.

1. Nehéz megfordítani

A nagy viszkozitású anyagok legnagyobb kihívása, hogy nehéz megforgatni őket. Az alacsony viszkozitású folyadékok örvényeket képeznek, amint keverik őket, míg a nagy viszkozitású anyagok hajlamosak rétegekbe rakódni. A hagyományos keverőlapátok csak korlátozott területeken forognak, ami megnehezíti a felső és alsó rétegek alapos összekeverését. Egy jó keverőnek képesnek kell lennie arra, hogy az alsó réteget a tetejére hozza, a felső réteget pedig lenyomja.

2. Könnyen melegíthető

Egy másik probléma a hőtermelés. A súrlódás hőt termel, és a hőre érzékeny anyagok hajlamosak a degradációra, ezért a köpeny hőmérsékletének szabályozása kulcsfontosságú.

Általános ipari keverőberendezések nagy viszkozitású anyagokhoz

1. Bolygókeverők

A pengék saját tengelyük körül és körkörös mozgást végezve folyamatosan új anyagot dolgoznak be. Ez alkalmassá teszi nagyon sűrű, szinte nem folyó paszták, például ragasztók és akkumulátor-iszapok feldolgozására. Falkaparó pengékkel rendelkezik, amelyek megakadályozzák az anyag letapadását az edény falához.

2. Többtengelyes diszpergáló keverők

Egy alacsony sebességű horgony típusú keverő kezeli a teljes keringtetést, míg egy nagy sebességű diszpergáló tárcsa aprítja fel az agglomerátumokat. Ez a rendszer alkalmas porok nagy viszkozitású folyadékokká való keverésére. Rendkívül hatékony, de összetett szerkezettel és magasabb költségekkel rendelkezik.

3. Nagy nyíróerejű keverők

Ez a keverő nagy sebességű rotorokon és állórészeken keresztül erős nyíróerőket hoz létre, így alkalmas csomók aprítására, részecskék finomítására és emulgeálásra. Kiválóan alkalmas a lokalizált nyírásra, de korlátozott az összkeringetési kapacitása, ezért jellemzően alacsony sebességű keverővel vagy falkaparókkal együtt használják. Alkalmas porok nagy viszkozitású mátrixokhoz való hozzáadására és finom paszták előállítására. Ügyelni kell a nyírás során keletkező hő kezelésére; a hőmérséklet-szabályozás elengedhetetlen a hőérzékeny anyagok esetében.

A kiválasztás fő szempontjai

1. Töltési kapacitás:

A nagy viszkozitású anyagok általában a tartály űrtartalmának csak 40-70%-át töltik ki. Túl sok anyag megakadályozza a megfelelő keverést, míg túl kevés a járókerekekkel való érintkezést.

2. Kiürítés:

A nagy viszkozitású anyagok nem folynak ki maguktól; döntögetésre, csigás kiürítésre vagy nyomás alá helyezésükre van szükség.

3. Felskálázás:

A kísérleti méretű tesztelésről a termelésre való felskálázás nem egyszerűen az arányos méretnövelésről szól; a legjobb, ha a kísérleti méretű tesztelést a tényleges anyaggal végezzük.

Összefoglalva

Először figyelje meg az anyag tényleges viselkedését, majd tekintse át a berendezés specifikációit. A viszkozitás csupán kiindulópont; a reológia, a hőmérséklet, a kisülés és a méretnövelés a kulcsfontosságú tényezők.